Közigazgatás


   

Meddig kell megfizetni a bírságot?

Figyelemmel a döntés véglegessé válására, a bírságot megállapító határozat átvételét követő 53 napon belül van lehetőség késedelem nélkül megfizetni a bírságot.

 

Van-e lehetőség a bírság méltányosságból történő törlésére, vagy az összeg csökkentésére?

A jelenleg hatályos jogi környezet egyikre sem biztosít lehetőséget.

 
Kérhető-e részletfizetés vagy fizetési halasztás?

Igen, írásban, fizetési határidőn belül (a határozat átvételétől számított 53 naptári napon belül), illetékmentesen, egy rövid indokolással kérhető részletfizetés, vagy a bírság fizetési határidejének elhalasztása.

 
Milyen összegnél mekkora részlet/fizetési halasztás adható?

50.000 Ft bírságösszegig 3 havi, felette 6 havi részletfizetést, illetőleg ekkora mértékű fizetési halasztást engedélyezhet a hatóság.

 

Utalással teljesíthető-e a bírság befizetése?

Igen.
A közigazgatási bírság - a határozathoz tartozó csekken is megtalálható számlaszámra történő - átutalással is megfizethető.
Az Országos Rendőr-főkapitányságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett ORFK 10032000-01040061-00000000 számlájára történő befizetéssel,
illetve Magyarország területén kívül:
IBAN: HU72100320000104006100000000
SWIFT/BIC kód: HUSTHUHB
(Levelező bank: Magyar Nemzeti Bank
SWIFT/BIC kód: MANEHUHB)
számlaszámára tudja teljesíteni.

Kérjük, hogy utalás esetén a közlemény rovatban az ügyszámot, az ügyfél nevét és a rendszámot a beazonosíthatóság érdekében feltétlenül tüntesse fel.

 

Elveszítettem a csekket, hogyan tudom befizetni a bírságot?

A közigazgatási bírság átutalással is megfizethető. (Számlaszám: 10032000-01040061-00000000)
Kérjük, hogy utalás esetén a közlemény rovatban az ügyszámot, az ügyfél nevét és a rendszámot a beazonosíthatóság érdekében feltétlenül tüntesse fel!

 
Mennyi idő után látja a hatóság a befizetésemet?

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogi szabályozás szerint a befizetés akkor tekintendő teljesítettnek, amikor az a jogosult számára jóváírásra kerül, ezért fontos szempont az összeg átfutásának ideje. Ebből a szempontból a leggyorsabb a bírságot megállapító határozathoz csatolt eredeti készpénzátutalási megbízás befizetése, tekintettel arra, hogy az a befizetés után az ügyhöz rendelődik. Az átfutás szempontjából lassabb az utalások azonosítása, különös tekintettel arra, ha a közlemény rovatban hiányos, vagy hibás adatokat tüntettek fel. (Ezért kérjük szenteljen külön figyelmet a megadott adatok pontosságára!) Összességében kijelenthető, hogy a hatóság 2-5 munkanapon belül azonosítja be a befizetéseket.

 
Halasztó hatállyal bír-e a beadvány a befizetésre?

A végrehajtási eljárás megindításáig benyújtott beadvány halasztó hatállyal bír. Amíg választ nem kap az ügyfél, addig nincsen fizetési kötelezettsége. Kivételt képez ez alól az eljárásban korábban már elbírált beadvánnyal megegyező tartalmú beadvány előterjesztése.

 
Meddig küldhetem el a beadványomat?

A jármű eladását igazoló adás-vételi szerződés az eljárás bármely szakaszában benyújtható. Illetékmentesen bizonyítási indítvánnyal vagy kimentéssel a határozat átvételétől számított 8. napig élhet az ügyfél vagy meghatalmazottja. Fellebbezéssel a határozat véglegessé válásáig élhet (8+15 naptári nap). Fizetési könnyítés iránti kérelem a fizetési határidő lejártáig nyújtható be (8+15+30=53 naptári nap). Amennyiben a határidő lejárta után nyújtja be a beadványát, abban az esetben igazolási kérelem benyújtása is szükséges, azaz a beadványában ki kell térnie a késedelmes előterjesztést indokoló körülményekre.

 

Hogyan mentesülhetek a bírság alól?

A közigazgatási bírság alóli mentesülésre csak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (Kkt.) meghatározott esetekben van mód. A Kkt. 21/A.§-ában foglaltak szerint mentesülhet a közigazgatási bírság megfizetése alól,

˗    ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, vagy
˗    a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes, vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy
˗    azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt, menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja.

A szabályszegés elkövetésekor már eladtam az autót, mégis én kaptam a bírságot. Miért van ez és mit tegyek?

A gépjármű új tulajdonosa a tulajdonjog-változás bejelentésével kapcsolatos kötelezettségének feltehetőleg nem tett eleget. Önnek ilyenkor nincs más teendője, mint hatóságunknak megküldeni az adásvételi szerződés olvasható másolatát. Ezt követően a hatóságtól a bírság alóli mentesítésről írásban fog értesítést kapni.

 

Hova küldjem a beadványomat, észrevételemet?

Mindig a feladónak küldje, ahonnan a levelet kapta. Javasoljuk, hogy levelét ajánlott küldeményként adja postára, és a feladásról szóló igazoló szelvényt őrizze meg.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a gazdálkodó szervezet, a b) pontja alapján az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre kötelezett, így az üggyel kapcsolatos beadványait, kérelmeit, továbbá a keresetlevelét kizárólag az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be.
A természetes személy ügyfél nem köteles a keresetlevelet elektronikus úton benyújtani, azonban választhatja az elektronikus kapcsolattartási módot.
Az eljáráshoz kapcsolódó űrlapok az alábbi linken érhetőek el:


https://ugyintezes.police.hu/objektiv-felelosseggel-kapcsolatos-kozigazgatasi-hatosagi-ugyek

 

Küldhetem-e a beadványomat, észrevételemet, kérelmemet e-mailben?

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében az e-mail nem tekinthető biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségnek, így beadványát, észrevételét, kérelmét postai úton vagy elektronikus úton terjesztheti elő az alábbi linken elérhető űrlapok valamelyikének segítségével:

https://ugyintezes.police.hu/hu/objektiv-felelosseggel-kapcsolatos-kozigazgatasi-hatosagi-ugyek

 
Megírhatja-e helyettem a beadványt, észrevételt, kérelmet a családtagom, ismerősöm?

A közigazgatási hatósági eljárás során alapesetben az ügyfél jogosult eljárni. Az ügyfél helyett annak törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Amennyiben az eljárásban nem az ügyfél terjesztett elő beadványt, a hatóság természetes személy esetén a beadvány előterjesztőjét, amennyiben az meghatalmazást nem csatol – nyolc napos határidő megjelölésével – képviseleti jogosultságának igazolására hívja fel. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy eljárása visszautasításra, ezzel együtt az ügyfél személyes eljárásra történő felhívására kerül sor, illetőleg arra, hogy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

 
Mennyi illetéket ragasszak a kérelmemre?

A határozat átvételétől számított 8 napon belül előterjesztett beadvány illetékmentes, ahogy a részlet és halasztási kérelem is. A fellebbezés illetéke a bírság összegétől függ, (a bírság összegének minden 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de minimum 5000 Ft) a pontos összeg a határozatban szerepel.

 
Hol vásárolhatok illetékbélyeget és azt hová ragasszam?

Illetékbélyeget bármely postahivatalban lehet vásárolni. Az illetékbélyeget a kérelemre kell ráragasztani.

 
Kamatozik-e a bírság összege?

Nem.

 
Mi történik, ha nem fizetem be a bírságot?

A bírság összege behajtásra kerül az állami adóhatóság útján. A végrehajtás kezdeményezésekor sor kerül továbbá a gépjármű forgalomból történő kivonására is az illetékes okmányirodánál.

 
Melyik okmányiroda jogosult a szabályszegés elkövetéséhez használt gépjármű forgalomból történő kivonására?

A szabályszegés elkövetéséhez használt gépjármű forgalomból történő kivonására az ügyfél lakcíme/székhelye szerint illetékes okmányiroda illetékes.

 
Mikor évül el a bírság?

A meg nem fizetett közigazgatási bírság a végrehajtás megindításától számított 4 év 6 hónap elteltével évül el.

 
Kiváltható-e a bírság megfizetése közmunkával, vagy elzárással?

Nem.

 
A végrehajtási eljárás megindítását követően van-e lehetőség részletfizetésre?

Az I. fokon eljáró hatóságnak nincs. A végrehajtási eljárás megindítását követően az állami adóhatóság, az általa foganatosított végrehajtási eljárásokban az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 109. § (1) bekezdése és a 129. § (1) bekezdése alapján fizetési kedvezmény iránti kérelme alapján – figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 198. §-ban foglaltakra – fizetési kedvezményt adhat, az Art. 201. §-a alapján dönthet a tartozás mérsékléséről vagy elengedéséről.

 
Végrehajtás megindítását követően hogyan fizethetem be a bírságot?

Végrehajtás megindítását követően is lehetőség van az alaphatározathoz mellékelt csekk felhasználásával vagy átutalással fizetni a bírságot. Lehetőség van továbbá a végrehajtást foganatosító adóhatóságnál is befizetni a bírságot.

 
Mikor tudom visszahelyeztetni a forgalomba a gépjárművem?

Arra kizárólag a bírság befizetése/behajtása után van lehetőség abban az esetben, ha a bírság összege a hatóság számlaszámán jóváírásra került. A forgalomból történő kivonás megszüntetését az illetékes okmányirodában az üzembentartónak kell kezdeményeznie.

 
Mennyibe kerül a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése?

A közigazgatási bírság megfizetése után a gépjármű díjmentesen visszahelyezhető a forgalomba.

 
Hogy értesül az okmányiroda arról, hogy a közigazgatási bírság megfizetésre került?

Az okmányiroda hivatalból értesül a befizetés tényéről egy külön erre a célra létrehozott internetes felületen.

 
Eladható-e a gépjármű, ha közigazgatási bírság meg nem fizetése miatt kivonta az okmányiroda a forgalomból?

Igen.

 

Örökölhető a bírság?

Alapvetően a kiszabott bírság nem öröklődik. Azonban az üzembentartó halála után elkövetett szabályszegés miatt megállapított közigazgatási bírság a gépjárművet öröklő személyt terheli.

 
Közigazgatási bírságot kaptam, elveszik-e a vezetői engedélyemet is?

A közigazgatási bírság alapesetben nem jár együtt közúti közlekedési előéleti pont (úgynevezett büntetőpont) kiszabásával, továbbá nem jelenti a vezetői engedély bevonását sem. Amennyiben azonban az eljárás során a gépjárművet használó személy ismertté válik, abban az esetben a hatóság a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szabályszegéstől függően a bírság mellé 1-8 közúti közlekedési előéleti pontot is megállapít. (Az egyes szabályszegésekhez rendelhető bűntetőpont mértékét a 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.)

 
Hol érdeklődhetek a közúti közlekedési előéleti pontjaim száma után?

A nyilvántartásban szereplő közúti közlekedési előéleti pontok számáról a Belügyminisztérium Nyilvántartásokért Felelős Helyettes Államtitkárság Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztálynál (Nyilvántartó) lehet érdeklődni. Évente egy alkalommal írásban díjmentesen kérhető tájékoztatás. 13 közlekedési előéleti pont felhalmozódásakor a Nyilvántartó az ügyfél részére értesítést küld, míg 18 közlekedési előéleti pont összegyűjtésekor automatikusan sor kerül a vezetői engedély bevonására. A közlekedési előéleti pont a kiszabását követő 3 év után évül el.

 
Miért van az, hogy bár beadványt nyújtottam be, azonban a https://ugyintezes.police.hu honlapon az ügyembe belépve nem látom, hogy megállt volna a határidő számítás?

A honlapon található adatok tájékoztató jellegűek, azok nem követik feltétlenül a beadványokat.

 

Mikor és hol van lehetőség személyes ügyfélfogadáson részt venni?

A hatóság székhelyén keddenként 8:00-12:00-ig, csütörtökönként 13:30-15:30-ig van lehetőség személyesen ügyfélfogadáson részt venni. Mindezek mellett lehetőség van az ügyfél lakcíme, illetve székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon előre egyeztetett időpontban is megtekinteni az iratokat.


Amennyiben iratbetekintési jogával élni kíván, ezen igényét a +36-94/515-230 (Szombathely) és a +36-45/526-000 (Vásárosnamény) telefonszámon jelezheti.

 

Nem az aktuális címemre postázták a határozatot. Miért történt ez?

A hatóság a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos iratokat az ügyfélnek a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett lakcímére postázza. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja előírja, hogy a járműtulajdonos (üzembentartó) a természetes személyazonosító és lakcím adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye (telephelye) címének, cégjegyzék- (nyilvántartási) számának változását a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni.

 
Az eljárás során illeték visszatérítését rendelték el számomra. Melyik szervtől kapom vissza?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján a feleslegesen lerótt illetéket, továbbá a jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfél részére vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni és azt - a visszatérítés foganatosítása végett - az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.

Mindezek alapján az illeték ügyfél részére történő visszatérítését - a hatóság erről szóló rendelkezése alapján - a Nemzeti Adó-és Vámhivatal lakcím/ székhely szerint illetékes szervezeti egységétől kérheti.

 
Hogyan lehetséges, hogy nem a határozatban megjelölt címen közlekedtem, hanem attól 150-200 méter távolságra?

Az elsőfokú határozatban feltüntetett, a szabályszegés helyszínét jelző cím mindig azt a helyet jelöli meg, ahol a sebességmérő berendezés telepítésre került. Amennyiben feltüntetésre került a képfelvételen távolság (méter)adat, az azt jelenti, hogy a mérőberendezés telepítési helyétől milyen távolságban haladt a gépjármű a felvétel készítésének pillanatában.

 
Miért csak egy képfelvételt látok a szabályszegésről?

Vannak olyan sebességmérő berendezések, amelyek esetében a szabályszegés bizonyítására elegendő egyetlen állóképfelvétel is. Ezek a berendezések is rendelkeznek hitelesítési bizonyítvánnyal, megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.

 
Fedélzeti eszközt vásároltam az útdíj kiegyenlítése érdekében, azonban elfelejtettem regisztrálni az eszközt, azonban a fedélzeti eszköz használat során nem jelezett hibát, számíthatok-e közigazgatási bírságra?

A fedélzeti eszközt az első használat előtt regisztrálni kell a www.hu-go.hu honlapon, ez a megfelelő gépjárműhöz történő hozzárendelést jelenti. Amennyiben regisztrálás nélkül kezdi el használni az eszközt, úgy a bevallása sikertelen lesz, mert a rendszerbe nem érkeznek be az eszköz által küldött adatok, a feltöltött folyószámla egyenlegből nem vonják le az úthasználat díját, így ez közigazgatási bírságot eredményezhet.

 
A közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat kézhezvételét követően vettem észre, hogy a megvásárolt viszonylati jegyen a Máltához tartozó M felségjel szerepel a tehergépjárművem rendszáma mellett, jogos-e a bírság?

Viszonylati jegy vásárlása esetén fontos a helyes rendszám és felségjel megadása, mert a felségjel és rendszám eltérés (akár, ha egy karakter lemarad, véletlenül „hozzáütnek” egy karaktert vagy 2 karaktert felcserélnek a forgalmi rendszámban) is bírságot von maga után. Eseti viszonylati jegy esetében a kifizetést követően nincs lehetőség utólagos javításra.

 
Kiszámoltam, hogy az általam ténylegesen használt útvonal után kevesebb útdíjat kell fizetnem, mint amely a viszonylati jegyen szerepel, így nem tartom jogosnak a kiszabott közigazgatási bírságot.

A vonatkozó jogi előírások szerint a viszonylati jegy használata során a bizonylaton szereplő útvonaltól eltérni nem lehet, még abban az esetben sem, ha alacsonyabb díjkategóriájú útra kíván letérni.

 
Kifizettem a viszonylati jegyet, az azon szereplő útvonalon haladtam, azonban egy baleset miatt eltereltek erről az útvonalról. Az első lehetséges helyen visszatértem a viszonylati jegyen megadott útvonalhoz, számíthatok-e bírság kiszabására?

Ha útfelújításból vagy balesetből fakadó terelések esetén le kell térnie az előre megtervezett útvonalról, akkor a kijelölt terelő úton nem kell további útdíjat fizetnie. A díjmentesség azonban kizárólag a terelő útként kijelölt szakaszokra érvényes. Amennyiben ettől eltér, és más díjköteles szakaszokat is igénybe vesz, vagy az első lehetséges alkalomnál nem tér vissza az eredeti, viszonylati jegyen szereplő útvonalra, akkor az már jogosulatlan úthasználatot eredményez.

 

A fuvarszervező a gépjármű indulása után vásárolta meg a viszonylati jegyet, az útdíj így teljes mértékben a teljes útvonalra - a kiindulási ponttól a célállomásig - megfizetésre került, ezért nem értek egyet a közigazgatási bírság kiszabásával.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 14. § a) pontja alapján jogosulatlan úthasználatnak minősül, ha az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt a díjfizetésre kötelezett elmulasztja viszonylati jegy megváltását az általa használt útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozóan és nincs hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött – az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó – szerződése.

Mindezek alapján a szabályszegés időpontját követően megváltott viszonylati jegy visszamenőleg nem keletkeztet úthasználati jogosultságot.

 

Gabonatermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok, a termény betakarítását 2021. július 11-én, egy vasárnapi napon kezdtük meg, az ezt követő hétfőn kértem igazolást a jegyzőtől, ennek ellenére mégis bírságot szabtak ki rám, mi lehet az oka?

Utólagosan nem lehet igényelni díjmentes viszonylati jegy váltására szolgáló hatósági bizonyítványt. Azt jogszabály alapján adott év július 1-je és november 30. közötti időszakra vonatkozóan, kizárólagosan az úthasználatot megelőzően lehet kérelmezni a lakóhely/ székhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől. A jegyző a kérelem alapján a kérelmező lakóhelye/székhelye és a használatában lévő termőföld, telephely közötti elemi útdíjköteles útszakaszra (autópályákra nem) vonatkozó, legfeljebb 30 napig érvényes hatósági bizonyítványt ad ki, mely alapján az ott megjelölt útszakaszokra a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. díjmentes viszonylati jegyet állít ki, amely mentesít az útdíj megfizetés alól a hatósági bizonyítványban szereplő időszakban.

 

Ügyintézés


 

Mit tartalmazzon egy megfelelő használói nyilatkozat? Mik a kimentésre irányuló nyilatkozat alaki- és tartalmi követelményei és a benyújtás feltételei?

Kimentésre irányuló beadványt az elsőfokú határozat véglegessé válásáig, külön jogszabályban meghatározott határidőben nyújthat be az ügyfél vagy képviselője. Mentesülés iránti kérelemnek minősül a használói nyilatkozat, a tulajdonjog átruházási szerződés, a kölcsönadási szerződés, illetve a bérleti szerződés. Ezen dokumentumok készülhetnek írott, illetve nyomtatott formában is, de minden esetben meg kell felelniük a jogszabály által előírt teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.


A KKt. 21/A §. (4). bekezdése alapján a nyilatkozatnak, menetlevélnek, fuvarlevélnek tartalmaznia kell:
a.    a gépjármű hatósági jelzését,
b.    a természetes személy üzembentartó és használatba vevő személy nevét, születési helyét, születési idejét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének címét, valamint
c.    azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

 

Egy okirat (nyilatkozat, adásvételi szerződés, kölcsönadási szerződés) mikor tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

a)    a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b)    két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c)    az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d)    az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e)    ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f)    az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g)    az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h)    olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el.

 

Milyen határidővel kérhet fizetési kedvezményt (részletfizetés, halasztás) az ügyfél?

Az ügyfél fizetési határidőn belül kérhet fizetési kedvezményt, mely nem illetékköteles. A fizetési határidő: a határozat véglegessé válását követő 30 nap. A határozat a kézbesítését követő 23. napon válik véglegessé, amennyiben az ügyfél jogorvoslati lehetőségével nem él.

 
Van-e lehetőség a közigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére, közmunkára átváltható-e, elzárással letölthető-e?

A szabályszegés összegét jogszabály határozza meg, annak mérséklésére, elengedésére, lehetőség nincs, közmunkára, elzárásra sem változtatható át.

 

Ki jogosult közigazgatási hatósági ügyben eljárni?

Az ügyfél, akivel szemben a közigazgatási eljárás indult illetve törvényes, ill. meghatalmazott képviselője, valamint nem természetes ügyfél esetén a cégjegyzékben szereplő jogosult személy, jogtanácsos, illetve magának a nem természetes személynek a meghatalmazott képviselője.


Abban az esetben, ha az ügyfél nem személyesen jár el, meg kell vizsgálni az eljáró személy képviselői jogosultságát. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani, melynek eredeti vagy hitelesített másolatát csatolni kell az iratokhoz az első kapcsolatfelvétel alkalmával.
Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (melynek jogszabályi követelményeit a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése rögzíti), vagy ügyintézési rendelkezésben kell megtenni.
Meghatalmazást ügyvédnek is lehet adni, melyet ha az ügyfél saját kezűleg aláír, akkor nem szükséges tanúk alkalmazása. Meghatalmazás külföldön is kiállítható, mely csak akkor fogadható el, ha közokiratba vagy hitelesített magánokiratba van foglalva, és felülhitelesítéssel van ellátva.

A hatóság visszautasítja a meghatalmazott személy eljárását, ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezzel egyidejűleg felszólítja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.
Ha az ügyfélnek képviselője van, akkor a hatóság az iratokat a képviselőnek küldi meg.

 

Mi a teendő, ha az ügyfél már befizette a bírság összegét, azonban a NAV is behajtotta az összeget?

A Szolgálat nyilatkoztatja az ügyfelet, hogy mely számlára kéri visszautalni a többletbefizetést, ezt követően az ORFK intézkedik a visszautalás iránt.

 
Meddig lehet részletfizetést és fizetési halasztást kérni?

Részletfizetés vagy fizetési halasztás iránti kérelmet – illetékmentesen – a teljesítési határidő lejártáig lehet benyújtani, melyben hivatkozni kell az ügyszámra, a rendszámra, személyes adatokra, és egy rövid indoklás részben meg kell indokolni, hogy miért okozna nehézséget a bírság egy összegben történő befizetése. Ezt követően kizárólag igazolási kérelem egyidejű benyújtása mellett áll módunkban részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezni.

 

Kérhet-e az illetékes adóhatóságtól részletfizetést az ügyfél, ha már végrehajtás alatt áll az ügy?

Igen.

Az állami adóhatóság, az általa foganatosított végrehajtási eljárásokban az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 109. § (1) bekezdése és a 129. § (1) bekezdése alapján fizetési kedvezmény iránti kérelme alapján – figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 198. §-ban foglaltakra – fizetési kedvezményt adhat, az Art. 201. §-a alapján dönthet a tartozás mérsékléséről vagy elengedéséről.

 

Az ügyfél a közigazgatási bírságot befizette, azonban az Okmányiroda értesíti, hogy a gépjárművet kivonja a forgalomból.

A Hatóság ellenőrzi, hogy nem valamely adminisztrációs hiba miatt került sor a kivonásra. Amennyiben igen, úgy megteszi a szükséges intézkedést az Okmányiroda felé. Ha megállapítható, hogy adminisztrációs hiba nem történt, ellenőrzésre kerül, hogy az ügyfélnek van-e több hatósági ügye folyamatban és azok pénzügyi teljesítését is megvizsgálja. Ha az ügyféllel szemben több közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, melyek közül nem mindegyikben fizette be a bírságot, ezen ügyekben továbbra is fennállnak a forgalomból kitiltás feltételei.

 
Mennyi idő áll rendelkezésre a bírság befizetésére?

A határozat véglegessé válásától számított 30 nap, naptári napban számolva.

 

Utalható –e a bírság, milyen módon?

Természetesen van rá mód, az Országos Rendőr-főkapitányságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett ORFK 10032000-01040061-00000000 számlájára történő befizetéssel, illetve Magyarország területén kívül: IBAN: HU72100320000104006100000000 SWIFT/BIC kód: HUSTHUHB (Levelező bank: Magyar Nemzeti Bank SWIFT/BIC kód: MANEHUHB) számlaszámára tudja teljesíteni.

Kérjük, hogy utalás esetén a közlemény rovatban az ügyszámot, az ügyfél nevét és a rendszámot a beazonosíthatóság érdekében feltétlenül tüntesse fel.

 

A megengedett legnagyobb sebesség ("gyorshajtás") jogsértés miatt jár-e közlekedési előéleti pont?

A közigazgatási bírság alapesetben nem jár együtt közúti közlekedési előéleti pont (úgynevezett büntetőpont) kiszabásával, továbbá nem jelenti a vezetői engedély bevonását sem. Amennyiben azonban az eljárás során a gépjárművet használó személy ismertté válik, abban az esetben a hatóság a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szabályszegéstől függően a bírság mellé 1-8 közúti közlekedési előéleti pontot is megállapít. (Az egyes szabályszegésekhez rendelhető büntetőpont mértékét a 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza.)

 
Hol lehet megtekinteti az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegésekről készített fényképfelvételeket?

A https://ugyintezes.police.hu/ internetes oldalon az elsőfokú határozatban szereplő iratazonosítónak és a gépjármű rendszámának megadásával.

 

Milyen adatokat kell tartalmaznia a közúti árutovábbítást, a saját számlás áruszállítást, illetve az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást és saját számlás személyszállítást végzők által kitöltött menetlevélnek illetve a fuvarlevélnek?

A fuvarlevélnek tartalmaznia kell:

•    az árutovábbítás jellegét (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),
•    az üzembentartó és a fuvaroztató megnevezését, címét,
•    a jármű rendszámát és a gépjárművezető nevét,
•    az árura vonatkozó adatokat: az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, az áru (a szállított anyag) megnevezése, mennyisége, a csomagolás módja, veszélyes árunál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletében (a továbbiakban: ADR), illetve az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ADR belföldi rendelet) meghatározott adatok, továbbá a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (a tulajdonos vagy üzemben tartó megnevezése, címe, székhelyének vagy telephelyének címe, a jármű rendszáma),
•    a jármű kiállításának, valamint indulásának helyét és idejét, a jármű útvonalát, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helyét és idejét, valamint az érkezés helyét és idejét (a kilométeróra állásának és a - rakománnyal vagy rakomány nélkül - megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével),
továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még
•    az áru vagy a vontatott jármű átvételének helyét és idejét,
•    az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helyét, és - a kiszolgáltatást (átadást) követően - az idejét is.
 

A menetlevélnek pedig tartalmaznia kell:


•    a személyszállítás jellegét (különcélú menetrend szerinti személyszállítás, különjárati személyszállítás),
•    az üzembentartó és - amennyiben van ilyen - a megrendelő (szerződő fél) megnevezését és címét,
•    a jármű rendszámát és a gépjárművezető (gépjárművezetők) nevét,
•    a jármű kiállításának, valamint indulásának a helyét és idejét, a jármű útvonalát, a megállások (fel- és leszállások) és indulások helyét és idejét, valamint az érkezés helyét és idejét (a kilométeróra állásának és az - utassal vagy utas nélkül - megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével).

 

Mit jelentenek a szabályszegés elkövetéséről készült fényképen látható karakterek?

D › távolság a bemérő készülék és a gépjármű között

L › azon sebességhatár, melynek elérése vagy túllépése esetén a mérőműszer objektív felelősség körébe tartozó szabályszegést rögzít
VP › legnagyobb mért sebesség
KA › a helyszínen megengedett legnagyobb sebesség mértéke.

 

Kaptam Önöktől egy csekket, de nem tudom, hogy miért?

A hatóság a szabályszegés elkövetését követően a jogszabályban előírt határidőn belül intézkedik az elsőfokú határozat ügyfél részére történő kiküldéséről, melyhez mellékeli a készpénz- átutalási megbízást (csekk). A határozat tartalmazza a szabályszegéssel kapcsolatos információkat, így az elkövetés helyét, idejét, a szabályszegés típusát, mértékét, a bírság összegét és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Továbbá a határozat tartalmazza, hogy a bírság összegét vagy a készpénz- átutalási megbízás befizetésével, vagy a határozatban szereplő számlaszámra történő befizetéssel, vagy átutalással lehet kiegyenlíteni.

 
Van –e lehetőség a közigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére?

A hatályos jogszabályok alapján a hatóságnak nincs lehetősége a bírság mérséklésére, elengedésére. Amennyiben a közigazgatási bírság önkéntes befizetésére nem kerül sor, úgy az első fokon eljáró hatóság az állami adóhatóságnál kezdeményezi a végrehajtási eljárást a közigazgatási bírság behajtása érdekében, valamint intézkedik a gépjármű forgalomból történő kivonására.

 

Mit jelent az objektív felelősség?

A gépjármű üzemben tartója, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

a.    a megengedett legnagyobb sebességre,
b.    a vasúti átjárón való áthaladásra,
c.    a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
d.    a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,
e.    a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
f.    a természet védelmére,
g.    a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra
vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.

A fentiek alapján vétkességre tekintet nélkül, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve fenti szabályszegések esetén az üzembentartó felel.

 

A sebességmérő műszerekre milyen követelmények vonatkoznak?

A mérőeszközök a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszközök, amelyeknek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

A sebességmérő műszer nagy teljesítményű passzív vagy aktív üzemű digitális eszköz, amely folyamatos vagy szakaszos üzemeltetésű, kapcsolódik az adatfeldolgozó rendszerhez, és alkalmas
•    a közúton azonos irányban több forgalmi sávban közlekedő gépjárművekről elölről, hátulról, illetve elölről és hátulról is képfelvétel készítésére,
•    az ellenőrzött gépjárművek külön jogszabályban meghatározott kategóriánkénti megkülönböztetésére (például személygépkocsi, tehergépkocsi).
A pillanatnyi járműsebességet ellenőrző berendezés által készített egyes képfelvételek tartalmazzák a megengedett és – a közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérő által – mért sebesség értékét, valamint a képfelvétel egyedi azonosítóját. A képfelvételen rögzített adatokat a képfelvételhez digitális (elektronikus) úton közvetlenül kiolvashatóan is csatolni kell.
A joghatással járó mérést csak hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel lehet végezni. Az a műszer hiteles, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, illetve amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elfogadta.
Minden műszernek rendelkeznie kell hitelesítési engedéllyel. A műszerek hitelességét igazolja a rajtuk elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány mely rögzíti, hogy az adott műszer meddig hiteles (a hitelesítési bizonyítvány kiállításának dátumától számított 2 évig hiteles).

 

Milyen feltételeknek kell megfelelnie az elkövetést rögzítő berendezésnek, amely a vasúti átjárón való áthaladást, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelzőkészülék jelzéseire, a járművel történő megállásra és várakozásra, az autópálya leálló sávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra és a természet védelmére vonatkozó rendelkezések megszegését rögzíti?

Nagy teljesítményű passzív vagy aktív üzemű digitális eszköz, amely folyamatos vagy szakaszos üzemeltetésre a közúton azonos irányban közlekedő gépjárművekről elölről, hátulról, illetve elölről és hátulról is képfelvétel készítésére és a dokumentált szabályszegés jellegének beállítására alkalmas.

 
Elhagytam a csekket, mit tegyek?

Ennek tényét írásban az első fokon eljáró hatóságnak vagy a +36-94/515-230 (Szombathely) és a +36-45/526-000 (Vásárosnamény) telefonszámon jelezheti.

 
 
 

 

       

ÁNYK űrlapok kivezetése - 2020.06.30.

Tisztelt Felhasználók!

Tájékoztatjuk, hogy a 2020. év folyamán fokozatosan megtörténik a rendőrség elektronikus ügyintézéshez használt ÁNYK űrlapjainak kivezetése.

Az alábbiakban felsorolt ügytípusok esetében az ÁNYK űrlap benyújtási lehetősége 2020. június 30-ával megszűnik, az érintett ügyekben inNOVA űrlap benyújtásával lehet elektronikus ügyintést kezdeményezni az ügyintézési portál "Új ügy indítása" menüpontjában:

Szakterület

Ügycsoport

Ügytípus

Űrlap azonosító

Igazgatásrendészet

Egyéb rendészeti hatósági eljárások

Kábítószerrel és pszichotrop anyaggal végzett tevékenység bejelentése

RO-0006

Igazgatásrendészet

Egyéb rendészeti hatósági eljárások

Jelentés a kábítószerek és a pszichotrop anyagok forgalmazásáról, felhasználásáról az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazója, az állatgyógyászati intézmény, az állatorvost alkalmazó telep, állatkert, vadaspark és a magán állatorvos részére

RO-0007

Igazgatásrendészet

Közlekedés-igazgatási ügyintézés

Figyelmeztető jelzés engedélyeztetésére irányuló kérelem

RI-0300

Igazgatásrendészet

Lőfegyver kereskedő ügyintézés

Lőfegyvergyártó készletre vételi jelentőlapja

RI-0100

Igazgatásrendészet

Lőfegyver kereskedő ügyintézés

Lőfegyvergyártó értékesítési jelentőlapja

RI-0101

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termékek gyártásához

RI-0106

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termék önálló vizsgálatához

RI-0107

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termékek forgalmazására vagy forgalmazására és tárolására állandó vagy kézi tárolóhelyen

RI-0108

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Bejelentés pirotechnikai termék forgalmazásához

RI-0109

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termékek kiállításához

RI-0110

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termékek tárolásához

RI-0111

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termékek felhasználásához

RI-0112

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Bejelentés pirotechnikai termékek felhasználásához

RI-0113

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termék megsemmisítéséhez

RI-0114

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Hatóság tájékoztatása engedélyezett vagy bejelentett tűzijáték végrehajtásáról

RI-0116

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termékek év végi forgalmazására és a forgalmazáshoz kapcsolódó ideiglenes tárolóhely üzemeltetésére

RI-0117

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termékek év végi forgalmazására

RI-0118

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Bejelentés pirotechnikai engedély / igazolás műszaki adattartamát nem érintő adatváltozásról (vállalkozás és felelős pirotechnikus adatai), valamint gyártási / forgalmazási / megsemmisítési / tárolási tevékenység megkezdéséről / szüneteltetéséről, továbbá (felhasználás kivételével) az engedélyezett vagy bejelentett tevékenység megszüntetéséről

RI-0119

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Kimutatás megküldése hatóságnak pirotechnikai termékek gyártási illetve forgalmazási engedély alapján tárgyévet megelőző évben gyártott illetve forgalmazott pirotechnikai termékekről

RI-0120

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Kérelem pirotechnikai tevékenység végzésére jogosító, elveszett vagy megrongálódott engedély illetve igazolás pótlására

RI-0121

Igazgatásrendészet

Pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyintézés

Engedélykérelem pirotechnikai termékek nem EGT-tagállamba történő kivitelére és onnan történő behozatalára

RI-0122

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem gáz- és riasztó fegyver önvédelmi célú viselésére

RI-0600

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem Flóbert fegyver megszerzésére és tartására

RI-0601

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver munkavégzési célra történő tartásához

RI-0602

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem vadászati célból történő lőfegyver tartására

RI-0603

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver sportlövészeti célra történő tartásához természetes személyek részére

RI-0604

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem házilagos lőszerszerelésre és - újratöltésre jogosító engedély kiadásához

RI-0605

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver önvédelmi célra történő tartásához

RI-0606

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem önvédelmi célú lőfegyvertartási engedély hatályosságának meghosszabbításához

RI-0607

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem lövészetvezetői engedélyhez

RI-0608

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver hatástalanításához (önvédelmi célú lőfegyver esetén)

RI-0609

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver hatástalanításához (filmgyártási célú lőfegyver esetén)

RI-0610

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver hatástalanításához (jogi személy -  sport- és vadászlőfegyverek)

RI-0611

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Fegyver bevizsgálási tanúsítványának beküldése vadász, sport, céllövészet, munkavégzési célú lőfegyver, gáz- és riasztó fegyver esetén

RI-0612

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Fegyver bevizsgálási tanúsítványának beküldése önvédelmi célú lőfegyver esetén

RI-0613

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Lőgyakorlat igazolás (önvédelmi célú lőfegyver tartási engedéllyel rendelkezők esetén)

RI-0614

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Sportlövő bejelentése a sportlőfegyvere és a hozzá tartozó lőszer tárolás céljából sportszervezet részére történő átadásáról

RI-0615

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Sportlövő bejelentése a sportlőfegyvere és a hozzá tartozó lőszer sportszervezettől történő visszavételről

RI-0616

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem munkavégzési célú lőfegyver tartásához szervezet részére (kiadás, csere, pótlás)

RI-0617

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem oktatási célú lőfegyver tartásához (csere, pótlás)

RI-0618

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem céllövészeti célú tűzfegyver tartásához (kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver tartására - csere, pótlás)

RI-0619

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Színházi fegyver tartása iránti engedélykérelem - szervezet esetén -

RI-0620

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Filmgyártás célú lőfegyver tartása iránti engedélykérelem - szervezet esetén -

RI-0621

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Muzeális fegyver sportlövészeti célú használata iránti engedélykérelem - szervezet esetén -

RI-0622

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem kárt okozó vad elejtéséhez

RI-0624

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem személy- és vagyonvédelmi célú rövid (marok) lőfegyver tartásához (csere, pótlás, meghosszabbítás)

RI-0625

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem "A" kategóriába tartozó lőszer és automata lőfegyver tartásához (kiadás, csere, pótlás)

RI-0627

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem hangtompító tartásához (kiadás, csere, pótlás)

RI-0628

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver, lőszer, lőszerelem tárolóhely üzemeltetéséhez - szervezet esetén

RI-0630

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem alkalmazotti hozzájáruláshoz

RI-0631

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver hatástalanításához (munkavégzési, oktatás, sportlövészeti, vadászati célú lőfegyver esetén)

RI-0632

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver hatástalanításához (személy- és vagyonvédelmi célú, és kereskedő készletén lévő lőfegyver esetén)

RI-0633

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem európai lőfegyvertartási engedély kiadása (csere, pótlás) iránt természetes személyek és szervezetek számára (kivéve az önvédelmi célú rövid lőfegyvertartók, továbbá a személy- és vagyonvédelmi szervezetek)

RI-0634

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Kérelem európai lőfegyvertartási engedély iránt személy- és vagyonvédelmi szervezet alkalmazottja részére (kiadás, csere, pótlás, meghosszabbítás)

RI-0635

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Bejelentés változásról (jogi személy - vezető tisztségviselő/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tevékenységéért felelős vezető személyében, valamint szervezet esetén az engedély vagy az engedély kiadására irányuló kérelem adataiban bekövetkezett változásról

RI-0636

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem fegyverjavítói tevékenység végzéséhez

RI-0637

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem fegyver, lőszer (töltény), lőszerelem gyártásához

RI-0638

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem fegyver, lőszer (töltény), lőszerelem forgalmazásához

RI-0639

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem alkalmazotti hozzájáruláshoz (fegyvergyártó, forgalmazó, javító)

RI-0640

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Fegyvergyártó, forgalmazó bejelentése raktárkészlet módosítás (változás az engedélybe bejegyzett adatokban)

RI-0641

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Javító, gyártó, forgalmazó bejelentése (adatváltozásról, tevékenység felfüggesztéséről, beszüntetésről, felfüggesztést követő újrakezdésről)

RI-0642

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Lőkiképzés igazolása (szervezet esetén a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak rendszeres, de évente legalább négy alkalommal történő lőkiképzéséről)

RI-0643

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Szervezet kérelme engedély visszavonása iránt (tevékenység helye szerinti rendőrkapitányság)

RI-0644

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Szervezet kérelme engedély visszavonása iránt (tevékenység helye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság)

RI-0645

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Tartási engedéllyel rendelkező szervezet, gyártó, forgalmazó, kiállító bejelentése (engedélyének, illetve az engedély meglétét igazoló hatósági igazolvány elvesztéséről vagy eltulajdonításáról)

RI-0646

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Rendelkezés hatósági tárolásba vett vagy zárolt lőfegyverről, fegyverről, lőszerről (töltényről)

RI-0647

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem lőfegyver, lőszer behozatalhoz, kivitelhez, átszállításhoz (kereskedelem céljából)

RI-0651

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Lőtér üzemeltető bejelentése gyakorló lövészetről (lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyam, illetve lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzés keretében tartott lövészet esetén)

RI-0653

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Jelentkezési lap fegyverismereti vizsgára

RI-0655

Igazgatásrendészet

Polgári lőfegyver ügyintézés

Engedélykérelem elöltöltő fegyver vadászati célú használatához

RI-0656

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Engedélykérelem Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, egyéni cég számára személy- és vagyonvédelmi működési engedély kiadásához, meghosszabbításához

RI-0204

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Egyéni vállalkozó bejelentése magánnyomozói; vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő; vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenység végzésére

RI-0208

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Kérelem Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, egyéni cég számára személy- és vagyonvédelmi működési engedély pótlásához, cseréjéhez (névváltozás, székhely, telephely, fióktelep változásának bejelentése)

RI-0214

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Kérelem a magánnyomozói, vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő, vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenység végzésére feljogosító igazolvánnyal egyenértékű, más EGT tagállamban kiadott okmány (igazolvány, engedély) elismertetéséhez

RI-0216

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Kérelem magyar állampolgárok részére személy- és vagyonőri, magánnyomozói, vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő, illetve vagyonvédelmi rendszert szerelő igazolvány kiadásához, meghosszabbításához Magyarországon szerzett vagy honosított szakképesítés esetén

RI-0200

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Kérelem más EGT tagállam polgára által Magyarországon letett vizsga esetén a személy- és vagyon, magánnyomozói, vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő, valamint vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenység végzésére feljogosító igazolvány kiadásához meghosszabbításához

RI-0201

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Magyarország és más EGT tagállam polgárának kérelme a személy- és vagyon, magánnyomozói, vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő, valamint vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenység végzésére feljogosító igazolvány cseréjéhez, pótlásához

RI-0202

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Engedélykérelem egyéni vállalkozó részére személy- és vagyonvédelmi működési engedély kiadásához, meghosszabbításához

RI-0203

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Engedélykérelem más EGT tagállam vállalkozója részére Magyarországon végezni kívánt személy- és vagyonvédelmi tevékenységhez működési engedély kiadásához, meghosszabbításához

RI-0205

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Kérelem más EGT-tagállamban alapított és működési engedéllyel rendelkező, személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató társas vállalkozás részére Magyarország területén letelepedés keretében végzett tevékenység engedélyezéséhez rendelkező vállalkozás által határozatban elismertetni kívánt tevékenység esetén

RI-0206

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Gazdasági társaság, egyéni cég bejelentése magánnyomozói; vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő tevékenység végzésére

RI-0207

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Bejelentés személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói; vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő; vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenység folytatásának befejezéséről

RI-0209

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Kérelem a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére feljogosító igazolvánnyal egyenértékű, más EGT tagállamban kiadott okmány (igazolvány, engedély) elismertetéséhez

RI-0210

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Kérelem egyéni vállalkozó részére személy- és vagyonvédelmi működési engedély pótlásához, cseréjéhez (névváltozás, székhely, telephely, fióktelep változásának bejelentése)

RI-0213

Igazgatásrendészet

Személy- és vagyonőri, magánnyomozói ügyintézés (vagyonvédelmi ügyintézés)

Vezető tisztségviselő, foglalkoztatottak adataiban bekövetkezett változás bejelentése személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói, vagyonvédelmi rendszert tervező, szerelő tevékenységet végző egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság számára

RI-0215

 

More Blog Entries

Űrlapokkal kapcsolatos változások 2020. június 19-én

Tisztelt Felhasználók! Az inNOVA Portálon 2020. június 19-én (péntek) 07:30-08:00 óra között...

Új űrlapverziók publikálása 2020. július 31-én

Tisztelt Felhasználók! Az inNOVA Portálon 2020. július 31-én (péntek) 07:30-08:00 óra között ...