Közigazgatás


   

Meddig kell megfizetni a bírságot?

Figyelemmel a döntés véglegessé válására, a bírságot megállapító határozat átvételét követő 53 napon belül van lehetőség késedelem nélkül megfizetni a bírságot.

 

Van-e lehetőség a bírság méltányosságból történő törlésére, vagy az összeg csökkentésére?

A jelenleg hatályos jogi környezet egyikre sem biztosít lehetőséget.

 
Kérhető-e részletfizetés vagy fizetési halasztás?

Igen, írásban, fizetési határidőn belül (a határozat átvételétől számított 53 naptári napon belül), illetékmentesen, egy rövid indokolással kérhető részletfizetés, vagy a bírság fizetési határidejének elhalasztása.

 
Milyen összegnél mekkora részlet/fizetési halasztás adható?

50.000 Ft bírságösszegig 3 havi, felette 6 havi részletfizetést, illetőleg ekkora mértékű fizetési halasztást engedélyezhet a hatóság.

 

Utalással teljesíthető-e a bírság befizetése?

Igen.
A közigazgatási bírság - a határozathoz tartozó csekken is megtalálható számlaszámra történő - átutalással is megfizethető.
Az Országos Rendőr-főkapitányságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett ORFK 10032000-01040061-00000000 számlájára történő befizetéssel,
illetve Magyarország területén kívül:
IBAN: HU72100320000104006100000000
SWIFT/BIC kód: HUSTHUHB
(Levelező bank: Magyar Nemzeti Bank
SWIFT/BIC kód: MANEHUHB)
számlaszámára tudja teljesíteni.

Kérjük, hogy utalás esetén a közlemény rovatban az ügyszámot, az ügyfél nevét és a rendszámot a beazonosíthatóság érdekében feltétlenül tüntesse fel.

 

Elveszítettem a csekket, hogyan tudom befizetni a bírságot?

A közigazgatási bírság átutalással is megfizethető. (Számlaszám: 10032000-01040061-00000000)
Kérjük, hogy utalás esetén a közlemény rovatban az ügyszámot, az ügyfél nevét és a rendszámot a beazonosíthatóság érdekében feltétlenül tüntesse fel!

 
Mennyi idő után látja a hatóság a befizetésemet?

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogi szabályozás szerint a befizetés akkor tekintendő teljesítettnek, amikor az a jogosult számára jóváírásra kerül, ezért fontos szempont az összeg átfutásának ideje. Ebből a szempontból a leggyorsabb a bírságot megállapító határozathoz csatolt eredeti készpénzátutalási megbízás befizetése, tekintettel arra, hogy az a befizetés után az ügyhöz rendelődik. Az átfutás szempontjából lassabb az utalások azonosítása, különös tekintettel arra, ha a közlemény rovatban hiányos, vagy hibás adatokat tüntettek fel. (Ezért kérjük szenteljen külön figyelmet a megadott adatok pontosságára!) Összességében kijelenthető, hogy a hatóság 2-5 munkanapon belül azonosítja be a befizetéseket.

 
Halasztó hatállyal bír-e a beadvány a befizetésre?

A végrehajtási eljárás megindításáig benyújtott beadvány halasztó hatállyal bír. Amíg választ nem kap az ügyfél, addig nincsen fizetési kötelezettsége. Kivételt képez ez alól az eljárásban korábban már elbírált beadvánnyal megegyező tartalmú beadvány előterjesztése.

 
Meddig küldhetem el a beadványomat?

A jármű eladását igazoló adás-vételi szerződés az eljárás bármely szakaszában benyújtható. Illetékmentesen bizonyítási indítvánnyal vagy kimentéssel a határozat átvételétől számított 8. napig élhet az ügyfél vagy meghatalmazottja. Fellebbezéssel a határozat véglegessé válásáig élhet (8+15 naptári nap). Fizetési könnyítés iránti kérelem a fizetési határidő lejártáig nyújtható be (8+15+30=53 naptári nap). Amennyiben a határidő lejárta után nyújtja be a beadványát, abban az esetben igazolási kérelem benyújtása is szükséges, azaz a beadványában ki kell térnie a késedelmes előterjesztést indokoló körülményekre.

 

Hogyan mentesülhetek a bírság alól?

A közigazgatási bírság alóli mentesülésre csak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (Kkt.) meghatározott esetekben van mód. A Kkt. 21/A.§-ában foglaltak szerint mentesülhet a közigazgatási bírság megfizetése alól,

˗    ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, vagy
˗    a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes, vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy
˗    azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt, menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja.

A szabályszegés elkövetésekor már eladtam az autót, mégis én kaptam a bírságot. Miért van ez és mit tegyek?

A gépjármű új tulajdonosa a tulajdonjog-változás bejelentésével kapcsolatos kötelezettségének feltehetőleg nem tett eleget. Önnek ilyenkor nincs más teendője, mint hatóságunknak megküldeni az adásvételi szerződés olvasható másolatát. Ezt követően a hatóságtól a bírság alóli mentesítésről írásban fog értesítést kapni.

 

Hova küldjem a beadványomat, észrevételemet?

Mindig a feladónak küldje, ahonnan a levelet kapta. Javasoljuk, hogy levelét ajánlott küldeményként adja postára, és a feladásról szóló igazoló szelvényt őrizze meg.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a gazdálkodó szervezet, a b) pontja alapján az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre kötelezett, így az üggyel kapcsolatos beadványait, kérelmeit, továbbá a keresetlevelét kizárólag az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be.
A természetes személy ügyfél nem köteles a keresetlevelet elektronikus úton benyújtani, azonban választhatja az elektronikus kapcsolattartási módot.
Az eljáráshoz kapcsolódó űrlapok az alábbi linken érhetőek el:


https://ugyintezes.police.hu/objektiv-felelosseggel-kapcsolatos-kozigazgatasi-hatosagi-ugyek

 

Küldhetem-e a beadványomat, észrevételemet, kérelmemet e-mailben?

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében az e-mail nem tekinthető biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségnek, így beadványát, észrevételét, kérelmét postai úton vagy elektronikus úton terjesztheti elő az alábbi linken elérhető űrlapok valamelyikének segítségével:

https://ugyintezes.police.hu/hu/objektiv-felelosseggel-kapcsolatos-kozigazgatasi-hatosagi-ugyek

 
Megírhatja-e helyettem a beadványt, észrevételt, kérelmet a családtagom, ismerősöm?

A közigazgatási hatósági eljárás során alapesetben az ügyfél jogosult eljárni. Az ügyfél helyett annak törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Amennyiben az eljárásban nem az ügyfél terjesztett elő beadványt, a hatóság természetes személy esetén a beadvány előterjesztőjét, amennyiben az meghatalmazást nem csatol – nyolc napos határidő megjelölésével – képviseleti jogosultságának igazolására hívja fel. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy eljárása visszautasításra, ezzel együtt az ügyfél személyes eljárásra történő felhívására kerül sor, illetőleg arra, hogy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

 
Mennyi illetéket ragasszak a kérelmemre?

A határozat átvételétől számított 8 napon belül előterjesztett beadvány illetékmentes, ahogy a részlet és halasztási kérelem is. A fellebbezés illetéke a bírság összegétől függ, (a bírság összegének minden 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de minimum 5000 Ft) a pontos összeg a határozatban szerepel.

 
Hol vásárolhatok illetékbélyeget és azt hová ragasszam?

Illetékbélyeget bármely postahivatalban lehet vásárolni. Az illetékbélyeget a kérelemre kell ráragasztani.

 
Kamatozik-e a bírság összege?

Nem.

 
Mi történik, ha nem fizetem be a bírságot?

A bírság összege behajtásra kerül az állami adóhatóság útján. A végrehajtás kezdeményezésekor sor kerül továbbá a gépjármű forgalomból történő kivonására is az illetékes okmányirodánál.

 
Melyik okmányiroda jogosult a szabályszegés elkövetéséhez használt gépjármű forgalomból történő kivonására?

A szabályszegés elkövetéséhez használt gépjármű forgalomból történő kivonására az ügyfél lakcíme/székhelye szerint illetékes okmányiroda illetékes.

 
Mikor évül el a bírság?

A meg nem fizetett közigazgatási bírság a végrehajtás megindításától számított 4 év 6 hónap elteltével évül el.

 
Kiváltható-e a bírság megfizetése közmunkával, vagy elzárással?

Nem.

 
A végrehajtási eljárás megindítását követően van-e lehetőség részletfizetésre?

Az I. fokon eljáró hatóságnak nincs. A végrehajtási eljárás megindítását követően az állami adóhatóság, az általa foganatosított végrehajtási eljárásokban az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 109. § (1) bekezdése és a 129. § (1) bekezdése alapján fizetési kedvezmény iránti kérelme alapján – figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 198. §-ban foglaltakra – fizetési kedvezményt adhat, az Art. 201. §-a alapján dönthet a tartozás mérsékléséről vagy elengedéséről.

 
Végrehajtás megindítását követően hogyan fizethetem be a bírságot?

Végrehajtás megindítását követően is lehetőség van az alaphatározathoz mellékelt csekk felhasználásával vagy átutalással fizetni a bírságot. Lehetőség van továbbá a végrehajtást foganatosító adóhatóságnál is befizetni a bírságot.

 
Mikor tudom visszahelyeztetni a forgalomba a gépjárművem?

Arra kizárólag a bírság befizetése/behajtása után van lehetőség abban az esetben, ha a bírság összege a hatóság számlaszámán jóváírásra került. A forgalomból történő kivonás megszüntetését az illetékes okmányirodában az üzembentartónak kell kezdeményeznie.

 
Mennyibe kerül a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése?

A közigazgatási bírság megfizetése után a gépjármű díjmentesen visszahelyezhető a forgalomba.

 
Hogy értesül az okmányiroda arról, hogy a közigazgatási bírság megfizetésre került?

Az okmányiroda hivatalból értesül a befizetés tényéről egy külön erre a célra létrehozott internetes felületen.

 
Eladható-e a gépjármű, ha közigazgatási bírság meg nem fizetése miatt kivonta az okmányiroda a forgalomból?

Igen.

 

Örökölhető a bírság?

Alapvetően a kiszabott bírság nem öröklődik. Azonban az üzembentartó halála után elkövetett szabályszegés miatt megállapított közigazgatási bírság a gépjárművet öröklő személyt terheli.

 
Közigazgatási bírságot kaptam, elveszik-e a vezetői engedélyemet is?

A közigazgatási bírság alapesetben nem jár együtt közúti közlekedési előéleti pont (úgynevezett büntetőpont) kiszabásával, továbbá nem jelenti a vezetői engedély bevonását sem. Amennyiben azonban az eljárás során a gépjárművet használó személy ismertté válik, abban az esetben a hatóság a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szabályszegéstől függően a bírság mellé 1-8 közúti közlekedési előéleti pontot is megállapít. (Az egyes szabályszegésekhez rendelhető bűntetőpont mértékét a 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.)

 
Hol érdeklődhetek a közúti közlekedési előéleti pontjaim száma után?

A nyilvántartásban szereplő közúti közlekedési előéleti pontok számáról a Belügyminisztérium Nyilvántartásokért Felelős Helyettes Államtitkárság Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztálynál (Nyilvántartó) lehet érdeklődni. Évente egy alkalommal írásban díjmentesen kérhető tájékoztatás. 13 közlekedési előéleti pont felhalmozódásakor a Nyilvántartó az ügyfél részére értesítést küld, míg 18 közlekedési előéleti pont összegyűjtésekor automatikusan sor kerül a vezetői engedély bevonására. A közlekedési előéleti pont a kiszabását követő 3 év után évül el.

 
Miért van az, hogy bár beadványt nyújtottam be, azonban a https://ugyintezes.police.hu honlapon az ügyembe belépve nem látom, hogy megállt volna a határidő számítás?

A honlapon található adatok tájékoztató jellegűek, azok nem követik feltétlenül a beadványokat.

 

Mikor és hol van lehetőség személyes ügyfélfogadáson részt venni?

A hatóság székhelyén keddenként 8:00-12:00-ig, csütörtökönként 13:30-15:30-ig van lehetőség személyesen ügyfélfogadáson részt venni. Mindezek mellett lehetőség van az ügyfél lakcíme, illetve székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon előre egyeztetett időpontban is megtekinteni az iratokat.


Amennyiben iratbetekintési jogával élni kíván, ezen igényét a +36-94/515-230 (Szombathely) és a +36-45/526-000 (Vásárosnamény) telefonszámon jelezheti.

 

Nem az aktuális címemre postázták a határozatot. Miért történt ez?

A hatóság a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos iratokat az ügyfélnek a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett lakcímére postázza. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja előírja, hogy a járműtulajdonos (üzembentartó) a természetes személyazonosító és lakcím adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye (telephelye) címének, cégjegyzék- (nyilvántartási) számának változását a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni.

 
Az eljárás során illeték visszatérítését rendelték el számomra. Melyik szervtől kapom vissza?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján a feleslegesen lerótt illetéket, továbbá a jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfél részére vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni és azt - a visszatérítés foganatosítása végett - az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.

Mindezek alapján az illeték ügyfél részére történő visszatérítését - a hatóság erről szóló rendelkezése alapján - a Nemzeti Adó-és Vámhivatal lakcím/ székhely szerint illetékes szervezeti egységétől kérheti.

 
Hogyan lehetséges, hogy nem a határozatban megjelölt címen közlekedtem, hanem attól 150-200 méter távolságra?

Az elsőfokú határozatban feltüntetett, a szabályszegés helyszínét jelző cím mindig azt a helyet jelöli meg, ahol a sebességmérő berendezés telepítésre került. Amennyiben feltüntetésre került a képfelvételen távolság (méter)adat, az azt jelenti, hogy a mérőberendezés telepítési helyétől milyen távolságban haladt a gépjármű a felvétel készítésének pillanatában.

 
Miért csak egy képfelvételt látok a szabályszegésről?

Vannak olyan sebességmérő berendezések, amelyek esetében a szabályszegés bizonyítására elegendő egyetlen állóképfelvétel is. Ezek a berendezések is rendelkeznek hitelesítési bizonyítvánnyal, megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.

 
Fedélzeti eszközt vásároltam az útdíj kiegyenlítése érdekében, azonban elfelejtettem regisztrálni az eszközt, azonban a fedélzeti eszköz használat során nem jelezett hibát, számíthatok-e közigazgatási bírságra?

A fedélzeti eszközt az első használat előtt regisztrálni kell a www.hu-go.hu honlapon, ez a megfelelő gépjárműhöz történő hozzárendelést jelenti. Amennyiben regisztrálás nélkül kezdi el használni az eszközt, úgy a bevallása sikertelen lesz, mert a rendszerbe nem érkeznek be az eszköz által küldött adatok, a feltöltött folyószámla egyenlegből nem vonják le az úthasználat díját, így ez közigazgatási bírságot eredményezhet.

 
A közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat kézhezvételét követően vettem észre, hogy a megvásárolt viszonylati jegyen a Máltához tartozó M felségjel szerepel a tehergépjárművem rendszáma mellett, jogos-e a bírság?

Viszonylati jegy vásárlása esetén fontos a helyes rendszám és felségjel megadása, mert a felségjel és rendszám eltérés (akár, ha egy karakter lemarad, véletlenül „hozzáütnek” egy karaktert vagy 2 karaktert felcserélnek a forgalmi rendszámban) is bírságot von maga után. Eseti viszonylati jegy esetében a kifizetést követően nincs lehetőség utólagos javításra.

 
Kiszámoltam, hogy az általam ténylegesen használt útvonal után kevesebb útdíjat kell fizetnem, mint amely a viszonylati jegyen szerepel, így nem tartom jogosnak a kiszabott közigazgatási bírságot.

A vonatkozó jogi előírások szerint a viszonylati jegy használata során a bizonylaton szereplő útvonaltól eltérni nem lehet, még abban az esetben sem, ha alacsonyabb díjkategóriájú útra kíván letérni.

 
Kifizettem a viszonylati jegyet, az azon szereplő útvonalon haladtam, azonban egy baleset miatt eltereltek erről az útvonalról. Az első lehetséges helyen visszatértem a viszonylati jegyen megadott útvonalhoz, számíthatok-e bírság kiszabására?

Ha útfelújításból vagy balesetből fakadó terelések esetén le kell térnie az előre megtervezett útvonalról, akkor a kijelölt terelő úton nem kell további útdíjat fizetnie. A díjmentesség azonban kizárólag a terelő útként kijelölt szakaszokra érvényes. Amennyiben ettől eltér, és más díjköteles szakaszokat is igénybe vesz, vagy az első lehetséges alkalomnál nem tér vissza az eredeti, viszonylati jegyen szereplő útvonalra, akkor az már jogosulatlan úthasználatot eredményez.

 

A fuvarszervező a gépjármű indulása után vásárolta meg a viszonylati jegyet, az útdíj így teljes mértékben a teljes útvonalra - a kiindulási ponttól a célállomásig - megfizetésre került, ezért nem értek egyet a közigazgatási bírság kiszabásával.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 14. § a) pontja alapján jogosulatlan úthasználatnak minősül, ha az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt a díjfizetésre kötelezett elmulasztja viszonylati jegy megváltását az általa használt útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozóan és nincs hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött – az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó – szerződése.

Mindezek alapján a szabályszegés időpontját követően megváltott viszonylati jegy visszamenőleg nem keletkeztet úthasználati jogosultságot.

 

Gabonatermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok, a termény betakarítását 2021. július 11-én, egy vasárnapi napon kezdtük meg, az ezt követő hétfőn kértem igazolást a jegyzőtől, ennek ellenére mégis bírságot szabtak ki rám, mi lehet az oka?

Utólagosan nem lehet igényelni díjmentes viszonylati jegy váltására szolgáló hatósági bizonyítványt. Azt jogszabály alapján adott év július 1-je és november 30. közötti időszakra vonatkozóan, kizárólagosan az úthasználatot megelőzően lehet kérelmezni a lakóhely/ székhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől. A jegyző a kérelem alapján a kérelmező lakóhelye/székhelye és a használatában lévő termőföld, telephely közötti elemi útdíjköteles útszakaszra (autópályákra nem) vonatkozó, legfeljebb 30 napig érvényes hatósági bizonyítványt ad ki, mely alapján az ott megjelölt útszakaszokra a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. díjmentes viszonylati jegyet állít ki, amely mentesít az útdíj megfizetés alól a hatósági bizonyítványban szereplő időszakban.

 

Ügyintézés


 

Mit tartalmazzon egy megfelelő használói nyilatkozat? Mik a kimentésre irányuló nyilatkozat alaki- és tartalmi követelményei és a benyújtás feltételei?

Kimentésre irányuló beadványt az elsőfokú határozat véglegessé válásáig, külön jogszabályban meghatározott határidőben nyújthat be az ügyfél vagy képviselője. Mentesülés iránti kérelemnek minősül a használói nyilatkozat, a tulajdonjog átruházási szerződés, a kölcsönadási szerződés, illetve a bérleti szerződés. Ezen dokumentumok készülhetnek írott, illetve nyomtatott formában is, de minden esetben meg kell felelniük a jogszabály által előírt teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.


A KKt. 21/A §. (4). bekezdése alapján a nyilatkozatnak, menetlevélnek, fuvarlevélnek tartalmaznia kell:
a.    a gépjármű hatósági jelzését,
b.    a természetes személy üzembentartó és használatba vevő személy nevét, születési helyét, születési idejét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének címét, valamint
c.    azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

 

Egy okirat (nyilatkozat, adásvételi szerződés, kölcsönadási szerződés) mikor tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

a)    a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b)    két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c)    az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d)    az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e)    ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f)    az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g)    az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h)    olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el.

 

Milyen határidővel kérhet fizetési kedvezményt (részletfizetés, halasztás) az ügyfél?

Az ügyfél fizetési határidőn belül kérhet fizetési kedvezményt, mely nem illetékköteles. A fizetési határidő: a határozat véglegessé válását követő 30 nap. A határozat a kézbesítését követő 23. napon válik véglegessé, amennyiben az ügyfél jogorvoslati lehetőségével nem él.

 
Van-e lehetőség a közigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére, közmunkára átváltható-e, elzárással letölthető-e?

A szabályszegés összegét jogszabály határozza meg, annak mérséklésére, elengedésére, lehetőség nincs, közmunkára, elzárásra sem változtatható át.

 

Ki jogosult közigazgatási hatósági ügyben eljárni?

Az ügyfél, akivel szemben a közigazgatási eljárás indult illetve törvényes, ill. meghatalmazott képviselője, valamint nem természetes ügyfél esetén a cégjegyzékben szereplő jogosult személy, jogtanácsos, illetve magának a nem természetes személynek a meghatalmazott képviselője.


Abban az esetben, ha az ügyfél nem személyesen jár el, meg kell vizsgálni az eljáró személy képviselői jogosultságát. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani, melynek eredeti vagy hitelesített másolatát csatolni kell az iratokhoz az első kapcsolatfelvétel alkalmával.
Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (melynek jogszabályi követelményeit a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése rögzíti), vagy ügyintézési rendelkezésben kell megtenni.
Meghatalmazást ügyvédnek is lehet adni, melyet ha az ügyfél saját kezűleg aláír, akkor nem szükséges tanúk alkalmazása. Meghatalmazás külföldön is kiállítható, mely csak akkor fogadható el, ha közokiratba vagy hitelesített magánokiratba van foglalva, és felülhitelesítéssel van ellátva.

A hatóság visszautasítja a meghatalmazott személy eljárását, ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezzel egyidejűleg felszólítja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.
Ha az ügyfélnek képviselője van, akkor a hatóság az iratokat a képviselőnek küldi meg.

 

Mi a teendő, ha az ügyfél már befizette a bírság összegét, azonban a NAV is behajtotta az összeget?

A Szolgálat nyilatkoztatja az ügyfelet, hogy mely számlára kéri visszautalni a többletbefizetést, ezt követően az ORFK intézkedik a visszautalás iránt.

 
Meddig lehet részletfizetést és fizetési halasztást kérni?

Részletfizetés vagy fizetési halasztás iránti kérelmet – illetékmentesen – a teljesítési határidő lejártáig lehet benyújtani, melyben hivatkozni kell az ügyszámra, a rendszámra, személyes adatokra, és egy rövid indoklás részben meg kell indokolni, hogy miért okozna nehézséget a bírság egy összegben történő befizetése. Ezt követően kizárólag igazolási kérelem egyidejű benyújtása mellett áll módunkban részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezni.

 

Kérhet-e az illetékes adóhatóságtól részletfizetést az ügyfél, ha már végrehajtás alatt áll az ügy?

Igen.

Az állami adóhatóság, az általa foganatosított végrehajtási eljárásokban az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 109. § (1) bekezdése és a 129. § (1) bekezdése alapján fizetési kedvezmény iránti kérelme alapján – figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 198. §-ban foglaltakra – fizetési kedvezményt adhat, az Art. 201. §-a alapján dönthet a tartozás mérsékléséről vagy elengedéséről.

 

Az ügyfél a közigazgatási bírságot befizette, azonban az Okmányiroda értesíti, hogy a gépjárművet kivonja a forgalomból.

A Hatóság ellenőrzi, hogy nem valamely adminisztrációs hiba miatt került sor a kivonásra. Amennyiben igen, úgy megteszi a szükséges intézkedést az Okmányiroda felé. Ha megállapítható, hogy adminisztrációs hiba nem történt, ellenőrzésre kerül, hogy az ügyfélnek van-e több hatósági ügye folyamatban és azok pénzügyi teljesítését is megvizsgálja. Ha az ügyféllel szemben több közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, melyek közül nem mindegyikben fizette be a bírságot, ezen ügyekben továbbra is fennállnak a forgalomból kitiltás feltételei.

 
Mennyi idő áll rendelkezésre a bírság befizetésére?

A határozat véglegessé válásától számított 30 nap, naptári napban számolva.

 

Utalható –e a bírság, milyen módon?

Természetesen van rá mód, az Országos Rendőr-főkapitányságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett ORFK 10032000-01040061-00000000 számlájára történő befizetéssel, illetve Magyarország területén kívül: IBAN: HU72100320000104006100000000 SWIFT/BIC kód: HUSTHUHB (Levelező bank: Magyar Nemzeti Bank SWIFT/BIC kód: MANEHUHB) számlaszámára tudja teljesíteni.

Kérjük, hogy utalás esetén a közlemény rovatban az ügyszámot, az ügyfél nevét és a rendszámot a beazonosíthatóság érdekében feltétlenül tüntesse fel.

 

A megengedett legnagyobb sebesség ("gyorshajtás") jogsértés miatt jár-e közlekedési előéleti pont?

A közigazgatási bírság alapesetben nem jár együtt közúti közlekedési előéleti pont (úgynevezett büntetőpont) kiszabásával, továbbá nem jelenti a vezetői engedély bevonását sem. Amennyiben azonban az eljárás során a gépjárművet használó személy ismertté válik, abban az esetben a hatóság a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szabályszegéstől függően a bírság mellé 1-8 közúti közlekedési előéleti pontot is megállapít. (Az egyes szabályszegésekhez rendelhető büntetőpont mértékét a 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza.)

 
Hol lehet megtekinteti az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegésekről készített fényképfelvételeket?

A https://ugyintezes.police.hu/ internetes oldalon az elsőfokú határozatban szereplő iratazonosítónak és a gépjármű rendszámának megadásával.

 

Milyen adatokat kell tartalmaznia a közúti árutovábbítást, a saját számlás áruszállítást, illetve az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást és saját számlás személyszállítást végzők által kitöltött menetlevélnek illetve a fuvarlevélnek?

A fuvarlevélnek tartalmaznia kell:

•    az árutovábbítás jellegét (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),
•    az üzembentartó és a fuvaroztató megnevezését, címét,
•    a jármű rendszámát és a gépjárművezető nevét,
•    az árura vonatkozó adatokat: az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, az áru (a szállított anyag) megnevezése, mennyisége, a csomagolás módja, veszélyes árunál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletében (a továbbiakban: ADR), illetve az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ADR belföldi rendelet) meghatározott adatok, továbbá a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (a tulajdonos vagy üzemben tartó megnevezése, címe, székhelyének vagy telephelyének címe, a jármű rendszáma),
•    a jármű kiállításának, valamint indulásának helyét és idejét, a jármű útvonalát, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helyét és idejét, valamint az érkezés helyét és idejét (a kilométeróra állásának és a - rakománnyal vagy rakomány nélkül - megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével),
továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még
•    az áru vagy a vontatott jármű átvételének helyét és idejét,
•    az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helyét, és - a kiszolgáltatást (átadást) követően - az idejét is.
 

A menetlevélnek pedig tartalmaznia kell:


•    a személyszállítás jellegét (különcélú menetrend szerinti személyszállítás, különjárati személyszállítás),
•    az üzembentartó és - amennyiben van ilyen - a megrendelő (szerződő fél) megnevezését és címét,
•    a jármű rendszámát és a gépjárművezető (gépjárművezetők) nevét,
•    a jármű kiállításának, valamint indulásának a helyét és idejét, a jármű útvonalát, a megállások (fel- és leszállások) és indulások helyét és idejét, valamint az érkezés helyét és idejét (a kilométeróra állásának és az - utassal vagy utas nélkül - megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével).

 

Mit jelentenek a szabályszegés elkövetéséről készült fényképen látható karakterek?

D › távolság a bemérő készülék és a gépjármű között

L › azon sebességhatár, melynek elérése vagy túllépése esetén a mérőműszer objektív felelősség körébe tartozó szabályszegést rögzít
VP › legnagyobb mért sebesség
KA › a helyszínen megengedett legnagyobb sebesség mértéke.

 

Kaptam Önöktől egy csekket, de nem tudom, hogy miért?

A hatóság a szabályszegés elkövetését követően a jogszabályban előírt határidőn belül intézkedik az elsőfokú határozat ügyfél részére történő kiküldéséről, melyhez mellékeli a készpénz- átutalási megbízást (csekk). A határozat tartalmazza a szabályszegéssel kapcsolatos információkat, így az elkövetés helyét, idejét, a szabályszegés típusát, mértékét, a bírság összegét és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Továbbá a határozat tartalmazza, hogy a bírság összegét vagy a készpénz- átutalási megbízás befizetésével, vagy a határozatban szereplő számlaszámra történő befizetéssel, vagy átutalással lehet kiegyenlíteni.

 
Van –e lehetőség a közigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére?

A hatályos jogszabályok alapján a hatóságnak nincs lehetősége a bírság mérséklésére, elengedésére. Amennyiben a közigazgatási bírság önkéntes befizetésére nem kerül sor, úgy az első fokon eljáró hatóság az állami adóhatóságnál kezdeményezi a végrehajtási eljárást a közigazgatási bírság behajtása érdekében, valamint intézkedik a gépjármű forgalomból történő kivonására.

 

Mit jelent az objektív felelősség?

A gépjármű üzemben tartója, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

a.    a megengedett legnagyobb sebességre,
b.    a vasúti átjárón való áthaladásra,
c.    a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
d.    a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,
e.    a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
f.    a természet védelmére,
g.    a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra
vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.

A fentiek alapján vétkességre tekintet nélkül, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve fenti szabályszegések esetén az üzembentartó felel.

 

A sebességmérő műszerekre milyen követelmények vonatkoznak?

A mérőeszközök a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszközök, amelyeknek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

A sebességmérő műszer nagy teljesítményű passzív vagy aktív üzemű digitális eszköz, amely folyamatos vagy szakaszos üzemeltetésű, kapcsolódik az adatfeldolgozó rendszerhez, és alkalmas
•    a közúton azonos irányban több forgalmi sávban közlekedő gépjárművekről elölről, hátulról, illetve elölről és hátulról is képfelvétel készítésére,
•    az ellenőrzött gépjárművek külön jogszabályban meghatározott kategóriánkénti megkülönböztetésére (például személygépkocsi, tehergépkocsi).
A pillanatnyi járműsebességet ellenőrző berendezés által készített egyes képfelvételek tartalmazzák a megengedett és – a közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérő által – mért sebesség értékét, valamint a képfelvétel egyedi azonosítóját. A képfelvételen rögzített adatokat a képfelvételhez digitális (elektronikus) úton közvetlenül kiolvashatóan is csatolni kell.
A joghatással járó mérést csak hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel lehet végezni. Az a műszer hiteles, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, illetve amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elfogadta.
Minden műszernek rendelkeznie kell hitelesítési engedéllyel. A műszerek hitelességét igazolja a rajtuk elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány mely rögzíti, hogy az adott műszer meddig hiteles (a hitelesítési bizonyítvány kiállításának dátumától számított 2 évig hiteles).

 

Milyen feltételeknek kell megfelelnie az elkövetést rögzítő berendezésnek, amely a vasúti átjárón való áthaladást, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelzőkészülék jelzéseire, a járművel történő megállásra és várakozásra, az autópálya leálló sávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra és a természet védelmére vonatkozó rendelkezések megszegését rögzíti?

Nagy teljesítményű passzív vagy aktív üzemű digitális eszköz, amely folyamatos vagy szakaszos üzemeltetésre a közúton azonos irányban közlekedő gépjárművekről elölről, hátulról, illetve elölről és hátulról is képfelvétel készítésére és a dokumentált szabályszegés jellegének beállítására alkalmas.

 
Elhagytam a csekket, mit tegyek?

Ennek tényét írásban az első fokon eljáró hatóságnak vagy a +36-94/515-230 (Szombathely) és a +36-45/526-000 (Vásárosnamény) telefonszámon jelezheti.

 
 
 

 

       

Üzemzavar a Rendőrség elektronikus ügyintézésében

Tisztelt Felhasználók!

Tájékoztatjuk, hogy 2022. szeptember 8-án (csütörtök) 9 óra 40 perctől a Rendőrség elektronikus információs rendszerének működésében üzemzavar áll fenn, ezért az elektronikus küldemények fogadása, feldolgozása és küldése akadályozott.

Az üzemzavar elhárításra folyamatban van.

Megértésüket köszönjük!

More Blog Entries

Korlátozott működőképesség a Rendőrség Ügyintézési Portál elektronikus űrlapjainak elérésében

Tisztelt Felhasználók! Tájékoztatjuk, hogy üzemzavar miatt 2022. augusztus 16. (kedd) 10 ...

Üzemzavar elhárítva a Rendőrség elektronikus ügyintézésében

Tisztelt Felhasználók! A Rendőrség elektronikus információs rendszerének működésében ...