A közlekedésrendészeti szakterülethez tartozó ügycsoportokkal összefüggésben általánosságban elmondható, hogy a bírságolással kapcsolatban 2018. 01. 01. után indult és megismételt eljárásokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján kell lefolytatni.
A hivatalból induló, szankcionáló eljárásokban a hatóság egy jogsértés elkövetése okán közigazgatási bírságot szab ki az ügyféllel szemben, míg a kérelem előterjesztésével az ügyfél a hatóság tudomására hoz, bejelent egy tevékenységet, illetve annak megtartásához a hatóság hozzájárulása, engedélye iránt folyamodik.
A hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a közigazgatási hatósági eljárásokban méltányosság gyakorlását emberileg méltányolható körülmények fennállása esetén sem, így a kiszabott bírság csökkentésére vagy annak elengedésére sincs lehetőség.
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) hatálya a közigazgatási szankcióra terjed ki, mely jogkövetkezményt közigazgatási szabályszegés (jogszabálysértés) miatt, az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során, a felelőssé tehető természetes/ jogi személlyel szemben érdemi döntésben állapít meg a közigazgatási hatóság.
2021. január 1-jét követően a közigazgatási szabályszegés megvalósulása esetén a szankciók alkalmazásának fokozatossága érdekében – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
a) figyelmeztetés,
b) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás, és/vagy
e) elkobzás.
Az ügyféllel szemben korábban kiszabott szankciókkal kapcsolatos adatok megismerhetőségének biztosítása érdekében a Szankció tv. létrehozta a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartását (a továbbiakban: Nyilvántartás).
A hatóság az általa bejegyzett adatok vonatkozásában adatkezelő, így az adott eljárás ügyfelére vonatkozó minden adatba betekinthet, míg a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény végrehajtásáról szóló 714/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a alapján az adatfeldolgozói feladatokat a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. látja el, továbbá a természetes személy ügyfél ügyfélkapus, jogi személy cégkapus bejelentkezéssel a rá vonatkozó adataihoz hozzáférhet vagy a kormányablak adhat számára tájékoztatást a bejegyzett adatokról.
Figyelmeztetéssel a hatóság rosszallását fejezi ki és újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől.
Törvény meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezhet, ha az adott ügyben csekély súlyú szabályszegés nem merült fel.
A közúti közlekedési jogsértések vonatkozásában ilyen kizáró rendelkezést a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1a)-(1c) és Kkt. 21. § (7) bekezdései tartalmaznak!
A Kkt. 21. § (1) bekezdésben felsorolt ügycsoportba tartozó, ún objektív felelősség alapját képező jogsértések miatt:
· nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés és
· nem kell bejegyezni azon közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciót a Nyilvántartásába.
Nem kell bejegyezni a Nyilvántartásába:
· a Kkt. 20. (1) bekezdés k), m) és o) pontja szerinti rendelkezések,
· valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat (Kkt. 20. § (14) bekezdés).
Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés:
· a Kkt. 20. § a)-d), f)-j), l), n) és q.) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés RSJ (rendkívül súlyos) vagy NSJ (nagyon súlyos) fokúnak minősül (Kkt. 20. § (1a) bekezdés),
· a Kk 20. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás (Kkt. 20. § (1b) bekezdés),
· a Kkt. 20. § (1) bekezdés k), m), o) és p). pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban (Kkt. 20. § (1c) bekezdés).
Ugyanakkor az enyhébb jogsértés (EJ) és a súlyos jogsértés (SJ) esetén a figyelmeztetés alkalmazását a jogszabály lehetővé teszi mind a helyszínen, mind a közigazgatási hatósági eljárás során.
Az alábbi ügycsoportokkal kapcsolatos legfontosabb információk, és az eljárásokkal összefüggésben előterjeszthető űrlapokra (inNOVA) vonatkozó tájékoztatás az adott fejezetcímek alatt találhatóak.
1. hivatalból indult eljárások
– objektív felelősséggel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek
– közúti közlekedéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások
– a légiközlekedéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások
2. kérelemre indult eljárások
– vízi rendezvény engedélyezése iránti kérelem
3. a rendőri intézkedéssel járó közúti balesettel összefüggő közlekedési adatkezelés
A közlekedésrendészeti szakterülethez tartozó ügycsoportokon belül az általánostól eltérően a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/P. §-ban szabályozott közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos érintetti adatkérésre nem az Ákr. szabályai vonatkoznak.
Amennyiben a közúti közlekedési balesettel kapcsolatban szabálysértési eljárás vagy büntető eljárás van folyamatban, akkor az adatkérésre az eljárásra vonatkozó szabályok vonatkoznak.
A kiválasztott ügycsoport hatályos űrlapjait és tájékoztatóit az alábbi táblázatok tartalmazzák.
A korábbi, már nem hatályos űrlapokról az Archívumban, az űrlapokkal kapcsolatos jövőbeni változásokról a Hírfolyamban tájékozódhat.
Az alábbiakban fellelhető elektronikus űrlapok segítségével lehetőség nyílik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. § (1) bekezdésében nevesített jogsértésekkel összefüggésben indult közigazgatási hatósági ügyek kapcsán beadványt, kérelmet, valamint az Rtv. 91/P. §-ban szabályozott közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos érintetti adatkérést előterjeszteni.