Jogi környezet


A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) alapján a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

  • a megengedett legnagyobb sebességre,

  • a vasúti átjárón való áthaladásra,

  • a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

  • a gyorsforgalmi út leállósávjának, leállóöblének igénybevételére,

  • a behajtási tilalomra, a korlátozott forgalmú övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, és

  • a természet védelmére, valamint

  • a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra

vonatkozó előírások betartásra kerüljenek.

A törvény szerint a fentiek megsértése esetén az üzembentartóval vagy a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 10.000 forinttól 300.000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.


  

2021. január 1-jét követően a közigazgatási szabályszegés megvalósulása esetén a szankciók alkalmazásának fokozatossága érdekében – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:

a) figyelmeztetés,

b) közigazgatási bírság,

d) tevékenység végzésétől történő eltiltás, és/vagy

e) elkobzás.

Az ügyféllel szemben korábban kiszabott szankciókkal kapcsolatos adatok megismerhetőségének biztosítása érdekében a Szankció tv. létrehozta a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartását (a továbbiakban: Nyilvántartás).

A hatóság az általa bejegyzett adatok vonatkozásában adatkezelő, így az adott eljárás ügyfelére vonatkozó minden adatba betekinthet, míg a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény végrehajtásáról szóló 714/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a alapján az adatfeldolgozói feladatokat a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. látja el, továbbá a természetes személy ügyfél ügyfélkapus, jogi személy cégkapus bejelentkezéssel a rá vonatkozó adataihoz hozzáférhet vagy a kormányablak adhat számára tájékoztatást a bejegyzett adatokról.

Figyelmeztetéssel a hatóság rosszallását fejezi ki és újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől.

Törvény meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezhet, ha az adott ügyben csekély súlyú szabályszegés nem merült fel.

A közúti közlekedési jogsértések vonatkozásában ilyen kizáró rendelkezést a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1a)-(1c) és Kkt. 21. § (7) bekezdései tartalmaznak!

A Kkt. 21. § (1) bekezdésben felsorolt ügycsoportba tartozó, ún objektív felelősség alapját képező jogsértések miatt:

  • nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés és

  • nem kell bejegyezni azon közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciót a Nyilvántartásába.

Nem kell bejegyezni a Nyilvántartásába:

  • a Kkt. 20. (1) bekezdés k), m) és o) pontja szerinti rendelkezések,

  • valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat (Kkt. 20. § (14) bekezdés).

Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés:

  • a Kkt. 20. § a)-d), f)-j), l), és n) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés RSJ (rendkívül súlyos) vagy NSJ (nagyon súlyos) fokúnak minősül (Kkt. 20. § (1a) bekezdés),

  • a Kk 20. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás (Kkt. 20. § (1b) bekezdés),

  • a Kkt. 20. § (1) bekezdés k), m) és o) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban (Kkt. 20. § (1c) bekezdés).

Ugyanakkor az enyhébb jogsértés (EJ) és a súlyos jogsértés (SJ) esetén a figyelmeztetés alkalmazását a jogszabály lehetővé teszi mind a helyszínen, mind a közigazgatási hatósági eljárás során.

Törvény


 

Kormányrendelet


 

Miniszteri rendelet


 

EU Jogszabály


 

 

       

Robbanóanyagok szállítása - 2019. január 20-án hatályba lép a 33/2018. (XII. 20.) BM rendelet

2018. december 20-án kihirdetésre került a polgári célú robbanóanyagok szállításának és belföldi átadásának rendőrségi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 33/2018. (XII. 20.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet a kihirdetést követő harmincegyedik napon lép hatályba (2019. január 20.). A Rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárások során kell alkalmazni! Szállítás esetében harmincnégyezer forint, belföldi átadás esetében tizenhatezerforint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Több blog bejegyzés

Tesztüzemben az inNOVA Portál

Elindult a rendőrségi elektronikus ügyintézési portál, amelynek legfőbb újdonsága az online ...

Új űrlapverzió érhető el az RI-0400, RI-0401 ügytípusokban

A 33/2018. (XII. 20.) BM rendelet 2019. január 20-i hatálybalépéséből következően az ...