Az üzembentartónak lehetősége van az ún. mentesülésre, ha bizonyítani tudja, hogy a szabályszegés idején a gépjárművet nem ő használta. Ennek esetei a következők.

A Kkt. alapján az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen (például lopás következtében) került ki a birtokából, és (feljelentéssel, felfüggesztő határozattal) igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatósági eljárást.

Mentesül az üzembentartó a közigazgatási bírság megfizetése alól akkor is, ha a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba* foglalt nyilatkozatával, vagy azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, vagy fuvarlevéllel igazolja, amely tartalmazza:

• a gépjármű hatósági jelzését,

• a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési helyét, idejét, lakcímét,

• nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,

• valamint azon időszak megjelölését, melyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.

A vonatkozó kormányrendelet alapján a hatóságnak a közigazgatási bírságot a Kkt. 21. § (1) bekezdés a)-g) pontjai tekintetében a szabályszegés elkövetését követő 70, míg a Kkt. 21. § (1) bekezdés h) pont tekintetében a szabályszegéstől számított 150 napos határidőn belül kell az ügyfél részére kézbesítenie. A használóval szembeni közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás, fellebbezési eljárás, bírósági felülvizsgálat, vagy ezen eljárásokban elrendelt új eljárás során a 70 napos határidő nem alkalmazható.

A Kkt. 21. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.

*A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

• a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;

• két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a (a részben vagy egészben) nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk nevét, lakóhelyét/ tartózkodási helyét (címét) is olvashatóan fel kell tüntetni;

• a kiállító aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti;

• a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

• ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el;

• az elektronikus okiraton kiállítója minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és azon időbélyegzőt helyez el;

• az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

• olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el,

• a kiállító szóbeli nyilatkozatát az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.